A magyar kormányzati tevékenység várható európai uniós és transzatlanti kontextusa biztonság- és védelempolitikai téren
Hírlevél, Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja, 2006. július
Language of the original publication: Hungarian
Amikor az új magyar külpolitikai stratégia szükségességéről beszélünk, nem árt két dolgot világosan megkülönböztetni egymástól. Természetesen fontos egy külső használatra szánt, jól felépített, külpolitikai stratégiának keresztelt diskurzus, ez azonban műfajából adódóan értelemszerűen nem léphet túl az ártalmatlan, semmitmondó frázisokon (pl. „nem lehet, és nem is szabad választanunk Európa és Amerika között”, „híd szerep”). A probléma akkor jelentkezik, ha erre a pszeudo-stratégiára hivatkozva úgy gondoljuk, hogy megkímélhetjük magunkat egy valódi, a realitásokon alapuló nemzeti érdekérvényesítési koncepció kialakításának nyűgétől.
(…)
Azért is felesleges a „mérsékelt atlantizmus” típusú pózolással próbálkoznunk, mert a gyakorlatban az ilyen szóvirágok egyetlen pillanatig sem állják meg a helyüket. Napról napra ugyanis konkrét kérdések sorával szembesülünk (pl. a Galileo katonai alkalmazásáról, európai hadiipari preferenciáról, önálló európai műveleti parancsnokságról), melyek kapcsán – tetszik, nem tetszik – igenis választanunk kell. Nem „Európa és Amerika között”, hanem egy alárendelt, hiteltelen, tárgyalási pozícióját vesztett Európa, illetve egy döntési és cselekvési önállósággal rendelkező, az Egyesült Államokkal kölcsönösségen alapuló partnerséget kötni képes Európa között.
(Hajnalka Vincze, A magyar kormányzati tevékenység várható európai uniós és transzatlanti kontextusa biztonság- és védelempolitikai téren, Hírlevél, Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja, 2006. július, 20,097 characters)