Franciaország, a NATO és a Nyugat – a Védrine-jelentés margójára
La Lettre Sentinel n°47, 2007. október
Language of the original publication: French
Egyelőre mindenekelőtt stílusváltásról beszélhetünk, mely a választásokat szokványosan követő mézeshetekre épít (emlékezzünk csak, hogy annak idején Jacques Chirac-ot „minden francia elnökök legamerikaibbja”-ként üdvözölte az angolszász sajtó). Párizs igyekszik szakítani a szisztematikusan ellenmozgásban levő Franciaország képével – ezáltal kihúzva a szőnyeget mindazok lába alól, akik ezt használnák európai előjelű kezdeményezéseinek meghiúsítására. Lényegében megfordítja a bizonyítás terhét. A „reintegrációra” való hajlandóság bejelentésével mintegy demonstrálja az EU-NATO összeférhetőségbe vetett hitét, most tehát a többieken a sor, hogy ugyanezt tegyék. Nevezetesen az önálló európai védelempolitikára vonatkozó francia feltételek elfogadásával. Franciaország így egyik alapvető ellentmondásával szembesíti az (euro-)atlantista tábort: ha valóban olyan közösek az értékek és érdekek az óceán két partja között, mint ahogyan azt állítani szokás, akkor igazán semmi ok az európai autonómia gondolatának démonizálására. [Mindez persze] csupán lehetőség, és egyelőre semmi nem erősíti meg, hogy a francia kormány kiaknázza majd valamennyi benne rejlő potenciált.
A teljes szöveg elérhető franciául a La Lettre Sentinel honlapján.
(Hajnalka Vincze, Franciaország, a NATO és a Nyugat – a Védrine-jelentés margójára, La Lettre Sentinel n°47, 2007. október, 16,000 characters)